• Székesfehérvár polgármestere augusztus 20-án jelentette be, hogy Szent István városa pályázni kíván a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért. A pályázat beadása előtt a fehérváriak szavazhattak több fórumon és a véleményt mondók 93 százaléka támogatta a pályázaton való indulást.

A cím nem csak egy rangos elismerés lenne, hanem kivételes alkalom arra is, hogy a nemzetközi figyelem középpontjába kerülve mutassuk meg értékeinket, hagyományainkat és a helyi kultúra sokszínűségét.

Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András beszédében megköszönte, hogy a megye közgyűlése előtt szólhat arról a lehetőségről, ami a város, a térség és a megye számára egyaránt jelentős. A város az elmúlt hónapokban több fórumon mérte fel a lakosok véleményét, amire több ezer támogató visszajelzés érkezett. A pályázatról már a kezdetektől az fogalmazódott meg, hogy az nemcsak Székesfehérvárt fogja érinteni: az uniós szabályok értelmében ugyan a város fogja benyújtani a pályázatot, de a lehető legszélesebb, a megyét is érintő közéleti-társadalmi támogatottsággal szeretnék ezt megtenni.

Az egész térség, a megye fejlődésének lehetőségeiről a polgármester elmondta: „Abból a tapasztalatból indulunk ki, amit más, az Európa Kulturális Fővárosa címet már elnyert és ezzel a pályázattal jól élő városoknál tapasztalunk szerte Európában, hogy milyen módon vonták be a pályázatba a térségüket, a térséghez tartozó településeket, azoknak az értékeit – és hogyan lehetett – ezt egy egységes képben felvázolva – azt is megmutatni, hogy mik az előnyei a pályázat elnyerésének.” – fogalmazott a polgármester, majd a feladat, a felelősség súlyát is hangsúlyozta a felvállalás kapcsán. Mint mondta, ezért fordult a város vezetősége a közgyűléshez, és kereste meg a megye településeinek polgármestereit.

A tervezett pályázati program azt a célt szolgálja, hogy Székesfehérvár a gazdasági erejéhez és történelmi rangjához méltó szellemi központtá váljon és ezáltal még inkább pezsgő kulturális életet biztosítson a város és a megye lakóinak.

„Biztos vagyok abban, hogy vannak olyan értékek, amelyek bennünket összekötnek megyei szinten, és az egyes települések között is megteremtik azt a kohéziót, amitől mi büszkén mondjuk, hogy vannak megyei értékeink, és vannak ezen belül települési értékeink.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András az egységes fellépés fontosságát. Kifejezte, hogy az EKF-projekt nem cél, hanem eszköz egy olyan közösség szervezésére, amely ettől erősebb, és egységesebben tud kiállni értékei mellett. A polgármester azt mondta, hogy a fenntarthatóság is kulcsfontosságú. „Ennek a pályázatnak a fenntarthatóság lesz az egyik kulcsmotívuma.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András.

Az Aranybulla 2022-es évfordulójának programjai lehetőséget adnak a történelmi múlt és az Európában betöltött szerep hangsúlyozására, ezért a két év programjai összefonódnak. A város életében jelenleg is szerepet kapnak a megye értékei – például a testvérvárosi delegációk látogatásakor –, valamint a megye jelen van a városi rendezvényeken, ami a közös identitás egységének az üzenetét is képviseli. A polgármester kérte a közgyűlés képviselőit, hogy fogalmazzák meg ötleteiket és javaslataikat a pályázattal kapcsolatban.

Dr. Molnár Krisztián a beszédre reagálva a történelmi gyökereknek, a gazdasági háttérnek, a kultúra szervező szerepének és a fenntarthatóságnak az elhangzott szempontjait hangsúlyozva méltatta a pályázat céljait. A hozzászólások alapján kiemelték a városnak mint elismert turisztikai desztinációnak a fejlődését, és méltatták a megye értékeinek a pályázatban való megjelenését is.