Ezzel az eredménnyel a fiatal séf és segédje kijutott a 2018-as malajziai világdöntőre. Balázsékat régi barátja, és egykori kollégája Volenter István, a 67 Étterem & Bistro séfje készítette fel.

• A csapatoknak három fogásos menüt kellett készíteni, amelynek alapanyait a World Association of Chefs’ Societies (WACS) szakácsszövetség központilag határozta meg. Idén a versenyzőknek tengeri sügérrel, fésűkagylóval, libamájjal és a borjú karajjal kellett dolgozniuk.

Balázsékat régi barátja, és egykori kollégája Volenter István, a 67 Étterem & Bistro séfje készítette fel. A menüsorhoz az alapanyagok egy részét itthonról, másik részét például a kagylót, a halat, a libamájat és a borjút az állandó minőség miatt Franciaországból szerezték be.

„Az alapkoncepció kitalálásában aktívan közreműködtem. Mivel a tengeri ételeknek magyar gasztronómiában nincsen hagyománya, ezért az előétel skandináv stílust követte. Gyakorlatilag ez egy élő tengeri tányér volt, amelyben a hal ízét többek között az algasaláta erősítette. A főétel egy modern gulyás volt, amelyhez például füstölt répát, valamint extra vékonyra szeletelt zellert használtunk. A desszertnél a technológiára helyeztük a hangsúlyt. A csokoládét glazúroztuk, és többek között vörösboros málnafagyival tálaltuk.” - mondta el Volenter István.

Merci és Balázs István révén került egy csapatba. A Magyar Gasztronómai Szövetség egyik fő partnerénél, az Unilever Foodsolutions bemutató konyhájában gyakoroltak a versenyre. Körülbelül nyolc-tízszer főzték le a menüt, hogy a versenyen minden tökéletesre sikerüljön.

„A kiírásban pontosan szerepel, hogy mit hogyan lehet előkészíteni. A zöldségeket például megtisztítva, de nem vágva és formázva; a halat pikkelyezve, belezve, de egészben be lehetett vinni. A borjút viszont ott kellett hártyázni, szeletelni.”- magyarázta Balázs, majd hozzátette, hogy a gondos tervezés és gyakorlás ellenére mindig számolni kell a váratlan helyzetekkel. A versenyen például nem volt arra idő, hogy az almával és kacsamájjal töltött cékla raviolit formában készítsék el. Viszont a séf megoldotta problémát: kézzel félbe hajtotta. „Időhöz vagyunk kötve, ezért muszáj néha improvizálni. Egy versenyen nem vonnak le pontot, hogyha valami nem úgy néz ki, mint ahogyan elterveztük, de azért igen, ha időt vesztünk, és valami nem készül el.” - tette hozzá.

A magyar csapat a menüsorral eltalálta a kóstoló séfek ízvilágát, ami nem egyszerű, hiszen különböző nemzetiségűek, amiből fakadóan más számukra a megszokott. „Nagyon sok pozitív kritikát kaptunk. De például volt egy séf, aki azt mondta, hogy a vörösboros málnafagyi finom volt, de hiányzott belőle a savasság. A többieknek viszont nagyon ízlett. ”- emelte ki Murányi Mercédesz.

Merci és Balázs egyelőre a hétköznapokba próbálnak visszarázódni, de lélekben már készülnek a malajziai versenyre, ahol tisztességesen szeretnének helyt állni.