Nemcsak az alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, de a józan ésszel is ellentétes az ellenzéki pártok képviselői által beterjesztett "ellennyelvtörvény" - fejtette ki véleményét Gajdos István, az ukrán törvényhozás egyetlen magyar képviselője hétfőn közleményben, amelyet sajtószolgálata juttatott el az MTI-hez.

"Totális ukránosítás, egynyelvűsítés várna az országra, így ránk, magyarokra is, amennyiben elfogadnák e dokumentumot. Az ellenzéki tervezet egyszerűen semmibe veszi azt a több mint tízmillió ukrajnai polgárt, akik nem ukránnak, hanem más nemzetiségűnek tartják magukat, tagadva államalkotó szerepüket: őket külföldiekké, nyelvüket pedig idegen nyelvvé nyilvánítja" - hangsúlyozta Gajdos István.
A képviselő emlékezetett arra, hogy 2012-ben fogadta el a jelenleg hatályos, az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvényt. "Ez a haladó szellemű, az európai értékeket előtérbe helyező jogszabály, egyebek mellett regionális státuszt biztosít az országban élő számos kisebbség, közöttük a magyar közösség nyelvének" - mutatott rá.
A nyelvtörvény értelmében az ukrán maradt az ország hivatalos nyelve, de a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül.
Gajdos István tájékoztatása szerint az ukrán törvényhozás emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó - ellenzéki többségű - bizottsága már támogatásáról biztosította az ellenzékiek által benyújtott "ellennyelvtörvényt", és továbbította azt a kulturális bizottságnak.
Kifejtette, hogy az ellenzék azokat, akik nem kellő szinten tudnak ukránul, nem csupán bizonyos tisztségek betöltésétől és hivatások gyakorlásától tiltaná el, hanem korlátozná még a választhatóságra való jogukat is. Nem lehetne belőlük sem parlamenti, sem megyei, sem járási, sem városi, de még falusi képviselő sem. A közéletben és a hivatalokban csak akkor lehetne alkalmazni valamely kisebbség nyelvét, ha az adott településen élőknek legalább a fele e kisebbség képviselője. Hozzátette, hogy ráadásul ezt sem minden közigazgatási egységben engednék meg, legfeljebb a járási alárendeltségű városokban.
A kormánypárti magyar politikus értelmezése szerint az ellenzék hasonló szigorításokat vezetne be a nemzetiségi iskolák tekintetében is. Csak azokon a településeken - legfeljebb járási alárendeltségű városokban - működhetnének ilyen oktatási intézmények, ahol az adott nemzeti kisebbség képviselői teszik ki a teljes lakosság legalább 50 százalékát, továbbá a felső osztályokban csak az államnyelven oktatnák a tantárgyakat.
"Ez pedig ellentétes az alkotmány 53. cikkelyének azon passzusával, amely garantálja, hogy anyanyelvükön tanulhatnak országunk polgárai. Ez alapján Beregszászon, a kárpátaljai magyarság központjában egyetlen állami, illetve önkormányzati magyar iskola, vagy óvoda sem működhetne" - emelte ki a politikus.
Hozzáfűzte, hogy a tervezet alapján korlátozásokat vezetnének be a nemzetiségek nyelvén sugárzó rádiókban és televíziókban, a nyomtatott médiában is.
Aggasztónak nevezte, hogy nemcsak a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt, de a másik két ellenzéki parlamenti erő, a Haza (Batykivscsina) és az Ütés (UDAR) párt is támogatja ezt a javaslatot. "Ez utóbbiak ugyanis fennen hirdetik az európai értékeket, de úgy látszik, hogy csak Brüsszelnek szánt szavak ezek" - jegyezte meg.