Karácsony Gergely a Republikon Intézet önkormányzati konferenciáján arról beszélt: nincs kétsége afelől, hogy van politikai szándék arra, hogy ez ne következzen be.

Emlékeztetett rá:

a Magyar Államkincstártól 60 nap haladékot kapott a főváros a szolidaritási hozzájárulás befizetésére, de ez a haladék a jövő héten lejár és a jelenlegi tudásuk szerint nincs döntés arról, hogy ezt a haladékot meghosszabbítanák vagy más megoldás születne a kérdésben.
A főpolgármester arról is beszélt, a Budapestre az elmúlt években nehezedő pénzügyi nyomás brutális volt, "mi ezer sebből vérzünk". A főváros cégeinél, az alapinfrastruktúrában brutális adósságot hordoznak, de úgy döntöttek, a pénzügyi problémák miatt a közszolgáltatásokat nem csökkentik.

A főpolgármester arról is beszélt, évtizedes hagyományokkal bír a 23 kerületre és fővárosra épített rendszer, fontos értékei vannak, de szükségesnek látja a kerület és főváros kapcsolatában a "finomhangolást". Úgy vélte, ennél nagyobb átalakításra van szükség az önkormányzatok és az állam kapcsolatában, és indokoltnak tartaná, ha az önkormányzatok visszakaphatnának korábban elvett feladatokat és hatásköröket, például az iskolák fenntartását.

Üdvözölte a Tisza Párt programjában szereplő Budapest-törvényt, amiben szerinte fontos lenne rögzíteni a főváros és állam együttműködésének alapelveit, de ennek része kell, hogy legyen a közösségi közlekedés eddig alku tárgyát képező finanszírozása is. Szükségesnek tartaná a főváros és agglomeráció településeinek viszonyrendszerét rendező közhatalmi testület létrehozását is.

Úgy vélte, meg kell vizsgálni, mik azok a szolgáltatások, amiket a főváros a kerületeknél hatékonyabban tud ellátni, és példaként említette a közösségi közlekedést, közvilágítást, fővárosi nagy úthálózatot, csatorna- és vízhálózatot, nagy zöldterületek fenntartását.

Baranyi Krisztina (Baranyi Krisztinát Ferencvárosért Egyesület), a IX. kerület, Ferencváros polgármestere szerint az önkormányzatok sokat várnak a kormányváltástól, esősorban partnerséget.
Ebben a szektorban is nagy változásra, fejlődésre lenne szükség, de amíg filléresek a gondok, nem könnyű ezzel foglalkozni - jegyezte meg.

Böröcz László (Fidesz-KDNP), az I. kerület polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatoknak azokat a feladatokat kell ellátniuk, amelyek a helyben élők napi problémáira adnak válaszokat, ezért fontosnak tartaná a főváros és a kerületek közötti hatáskörök elosztásának átgondolását. Mint mondta, a kerületi utak felújításában a zöld területek kezelésében nagyobb szerepet kaphatnának a kerületek.

Niedermüller Péter (DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-Zöldek) a VII. kerület, Erzsébetváros polgármestere szerint a város finanszírozási nehézsége nem csak pénzügyi kérdés, mert a város működőképességéről illetve működésképtelenségéről van szó.
Meg kellene érteni, hogy az önkormányzatok az állam részei, olyan feladatokat látnak el, amiktől az állampolgárok életminősége jobb lesz - emelte ki.

A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban kifejtette: a korábbi években nem arra fordították a szolidaritási hozzájárulást, mint amire beszedték, ezért egy transzparens és igazságos rendszer felállítását sürgette.

Baranyi Krisztina szerint is igazságos rendszert kellene kialakítani. Úgy vélte, egy teljesen új önkormányzati törvényre lenne szükség, ami egységben kezeli az önkormányzatok feladatait, a szolgáltatások minőségét, a finanszírozást. Szavai szerint a szolidaritási hozzájárulás mértékének csökkentése lehet rövidtávú beavatkozás, de ennél mélyebb átalakításra lenne szükség a szektorban.

Böröcz László arról beszélt, fontos lenne, hogy tudatos és racionális gazdálkodással ma is lehet növelni az önkormányzatok bevételeit és fontosnak nevezte, hogy olyan rendszer legyen, ami nem bünteti a sikeresebb önkormányzatokat. Mint mondta, a motiváció és a hatékonyság növelése segíthet a kerületeken és a önkormányzati világon.

Karácsony Gergely főpolgármester emlékeztetett rá: a főváros a 2023-as, 2024-es és 2025-ös szolidaritási hozzájárulást is bíróságon vitatja. Mint mondta, nem látja a politikai szándékot a szolidaritási hozzájárulás kivezetésére, ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetségében javaslatot tettek az átalakítása, aminek a nyomán megfeleznék az elvonás mértékét.
Mint mondta, a Tisza Párt programjában szerepel a megosztott adóbevételek körének bővítése, és azt kérte, ezt hajtsa végre a kormány. Úgy vélte, nem helyes, hogy a helyi iparűzési adónak kiemelt szerepe van az önkormányzatok finanszírozásában, és egy jobban működő rendszerhez alapvetően fontos lenne, hogy a személyi jövedelemadó 10 százaléka és a gépjárműadó fokozatosan visszakerüljön az önkormányzatokhoz.

Megnyitójában Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, bízik abban, a kormányváltás nyomán helyreáll az önkormányzatiság.