Méréseik adatait elemezve azt írták, a nyár középhőmérséklete országosan 23,43 Celsius-fok volt, ami 2,59 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 20,84 fokos átlagánál, ezzel pedig a második legmelegebb nyár volt 1901 óta, de az ország északi felén sokfelé a legmelegebb nyár lett a 2026-os. A legmelegebb nyár továbbra is a 2024-es, amikor 23,58 fok volt az évszak középhőmérséklete.

Mindhárom hónap melegebb volt az átlagosnál: a június 2,7 fokkal, a július 1,3 fokkal, míg az augusztus 3,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as évek átlagát. Az 1901 óta második legmelegebb júniust a tizedik legmelegebb július követte, majd az augusztus a legmelegebb augusztus és egyben hónap lett Magyarországon a 20. század kezdete óta.

Több intenzív hőhullám is kialakult, amelyek során több napon is meghaladta a legmagasabb mért hőmérséklet a 40 fokot, még a magyarországi abszolút maximum-hőmérséklet rekordja is megdőlt, június 30-án Szécsényben 42,0 fokot mértek.

A nyár középhőmérséklete az ország nagy részén, síkvidéken 23 fok felett alakult, de az Alföld középső és déli részén általában meghaladta a 24 fokot is, míg 20 fok alatti értékek csak az Északi-középhegység magasabb hegyein fordultak elő.

A tartós hőség mellett mindhárom nyári hónap rendkívül csapadékszegény volt, így a nyár országosan a legszárazabb lett a 20. század kezdetétől. Az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján, országos átlagban csak 74,1 milliméter, ami csak 36 százaléka az 1991-2020-as évek 203,3 milliméteres átlagának, és közel 30 milliméterrel kevesebb az eddigi legszárazabb, 1952-es nyár értékénél, akkor 101,3 milliméter esett.

Mindhárom hónap csapadéka jelentősen elmaradt a szokásostól: júniusban 45 százalékkal, júliusban és augusztusban is 74 százalékkal hullott kevesebb csapadék, mint az 1991-2020-as átlag. Országos átlagban a július az ötödik, az augusztus a negyedik legszárazabb volt a 20. század eleje óta.

Az ország közel 60 százalékán volt rekordszáraz a nyár. A csapadékosabb délnyugati határ közelében is csak kisebb körzetekben érte el a 150 millimétert az évszakban lehulló csapadék mennyisége. Északkeleten és a hegyvidékeken még voltak 100 milliméter feletti csapadékmennyiségek, de az ország jelentős részén a 60 milliméter alatti értékek voltak jellemzőek, főleg a középső országrészben sok állomáson a 40 millimétert sem érte el a nyári csapadék mennyisége.

A nyári napok száma - amikor a napi maximum-hőmérséklet 25 fok vagy afölötti - országosan 87 volt, miközben az átlag 65 nap. Hőségnapból - amikor a napi maximum-hőmérséklet 30 fok vagy afölötti - általában 26 szokott lenni nyáron, idén azonban 52 volt.

Forró nap - amikor a napi maximum-hőmérséklet 35 fok felett alakul - országosan 18 fordult elő idén, ami 15-tel több a sokévi átlagnál és a legnagyobb érték a 20. század kezdete óta. Országosan 14 napon érte el a csapadék az 1 millimétert a nyáron, ami a szokásos érték, a 26 nap alig fele volt.

A meteorológiai szolgálat az idei nyár rekordjairól közölte, hogy a legmagasabb nappali hőmérsékletet június 30-án a Nógrád vármegyei Szécsényben mérték, 42 fokot, a nyár legalacsonyabb hőmérsékletét pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szikszón, július 9-én, 3,9 fokot. Nyáron a legtöbb csapadékot, 230,5 millimétert a Somogy vármegyei Barcson regisztrálták, a legkevesebbet - 19,6 milliméternyit - a Pest vármegyei Nagykőrösön. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Barcson esett: július 1-jén 95,6 milliméter.