- mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára Pakson, ahol a Paksi Atomerőmű Vállalat alapításának és alapkőletételének negyvenedik évfordulóját ünnepelték.
Az államtitkár utalt arra, hogy két új blokk építésével akarják fenntartani az atomenergia részarányát a villamosenergia-termelésben.

A paksi atomerőmű betöltötte a neki szánt stratégiai szerepet, üzembe helyezése óta több mint 425 ezer gigawatt óra villamos energiát termelt, a hazai termelés legalább 40 százalékát, a fogyasztás egyharmadát adta úgy, hogy mindvégig legolcsóbb volt a hazai források közül - mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója.

Az ünnepségen részt vettek az "alapítóatyák", Szabó Benjamin, az erőmű-beruházás akkori kormánybiztosa, Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat első vezérigazgatója.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tájékoztató és látogató központjában kiállított eredeti alapkövet felnyitották, és áthelyezték véglegesnek szánt helyére, az üzemi területre. Hamvas István azt mondta, az alapkő végleges elhelyezése az új időszakba vetett hit szimbóluma. "Ismerve a paksi szakembergárda elkötelezettségét, ötletgazdagságát, az erőmű melletti elhivatottságát, biztos vagyok benne, hogy a jövő ugyanolyan sikeres lesz, mint az eddig eltelt időszak" - hangsúlyozta Hamvas István.

Aradszki András az atomerőmű erényeiként említette azt, hogy működésében minden gazdasági szempontot felülír a biztonság követelménye, a modernitást képviseli, gondoskodik a jövőről.

Hamvas István az erőmű történetét áttekintve izgalmas feladatnak nevezte a négy blokk építését. Felidézte, hogy 1987-től 1996-ig "a hazai nukleáris iparág minden tudását bevetve újraértelmezte a paksi atomerőmű biztonságát, megfogalmazta a fejlesztési területeket". Ez alapján 1996-ban kezdődött és 2002-ben fejeződött a biztonságnövelő intézkedéseknek nevezett átalakítások sora. 2003-tól a mai napig a hatékonyságjavító, a "jövőt építő időszak" tart, amelynek eredménye volt többek között a teljesítmény növelése, az üzemidő hosszabbítása, a tizenöt hónapos üzemeltetési ciklusra való átállás.

Egy 1966-ban megszületett kormányközi egyezményben döntötték el, hogy Magyarországon atomerőmű épül, majd 1967. február 16-án a Nehézipari Minisztérium Villamosenergia-ágazat zsűrijén választották ki a paksi telephelyet. Az Atomerőmű Beruházás Titkárságát 1972 szeptemberében hozták létre, illetve kinevezték az atomerőmű miniszteri biztosát Szabó Benjámin személyében.

Az építkezés 1974-ben kezdődött, még ebben az évben elindult az 1. és 2. blokkok építése is. Az atomerőmű alapkövét 1975 októberében helyezték el, a Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január 1-jén kezdte meg működését. Az 1-es blokkot 1982. december 28-án kapcsolták rá az országos villamos hálózatra, amit még három követett: a 2. blokk 1984. szeptember 6-án, a 3. blokk 1986. szeptember 28-án, a 4. blokk pedig 1987. augusztus 16-án lépett üzembe.