Hírek
2023. Október 04. 07:09, szerda |
Életmód
Forrás: MTI
Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L\'Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók
- hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus kedden az MTI-nek.
Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan "vakunak", mellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni.
Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet - mutatott rá a fizikus.
A világon a szegedi ELI ALPS-ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt. Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - közölte az akadémikus.
Szabó Gábor felidézte, hogy Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez. Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást - mondta.
A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990-es évek második felében nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei, ezekhez olyan tükröket használt, melyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001-ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.
Ma is ELI ALPS-ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik - emelte ki az ügyvezető.
Az idei fizikai Nobel-díjasok közül Anne L'Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz. A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe - mondta Szabó Gábor.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Június 27. 07:24, péntek | Életmód
Palkovics László: hamarosan elkészül Magyarország megújított MI-stratégiája
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) hamarosan a kormány elé kerülhet Magyarország megújított Mesterséges Intelligencia Stratégiája
2025. Június 27. 07:14, péntek | Életmód
Nagy István: a komló és sörárpa termesztésének komoly jövője van Magyarországon
A magyarországi komló- és sörárpa-termesztésnek komoly jövője van, ugyanis az országban működő sörgyárak képesek a jelenleginél jóval nagyabb mennyiséget is felvásárolni ezekből
2025. Június 26. 07:22, csütörtök | Életmód
Nagy István: beláthatatlanok a műhús terjedésének következményei
2025. Június 26. 07:18, csütörtök | Életmód
Ferencz Orsolya: óriási siker Kapu Tibor elindulása, a HUNOR program legintenzívebb két hete következik most
Óriási sikerként értékelte Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője az Axiom-4 küldetés útnak indulását Kapu Tiborral a tagjai között.