Városlista
2026. július 14, kedd - Őrs

Hírek

2011. December 31. 15:01, szombat | Belföld
Forrás: mno.hu/MTI

Sarkalatos törvény védi a nemzeti vagyont

Sarkalatos törvény védi a nemzeti vagyont

Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak a jövőben a ma hatályba lépő jogszabály értelmében.

A jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a százszázalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek.

Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A jogszabály véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak.

A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.

A nemzeti vagyont annak védelme és a „célszerű gazdálkodás” érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. Ebbe a körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.

A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, legfőbb rendeltetése szerint a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével. A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az offshore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből.

A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között.

Ezek érdekelhetnek még

2026. Július 14. 07:34, kedd | Belföld

Elfogadták az alaptörvény tizenhetedik módosítását

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

2026. Július 13. 10:00, hétfő | Belföld

OGY - A tizenhetedik alaptörvény-módosításról dönt a parlament

A tizenhetedik alaptörvény-módosításról dönt az Országgyűlés hétfőn, e heti kétnapos rendkívüli ülésének első napján.

2026. Július 13. 07:22, hétfő | Belföld

Hegedűs Zsolt: nem embereket üldözünk, hanem egy rendszert bontunk le

Nem embereket üldözünk; egy rendszert bontunk le, miközben egy demokratikus rendszert építünk, törvényesen, alkotmányos úton

2026. Július 13. 07:21, hétfő | Belföld

Rétvári Bence: azért módosítják az alaptörvényt, hogy a korábbi Fidesz-KDNP-s képviselőket eltávolítsák a parlamentből

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője szerint azért módosítják az alaptörvényt, hogy a korábbi Fidesz-KDNP-s képviselőket eltávolítsák a parlamentből.